Amikről nem tudtam, mielőtt gyermekem született

Egy gyermek érkezésére, elsőbálozóként sosem lehet maximálisan felkészülni...szerintem. Tudtuk, hogy nem lesz egyszerű, hogy a babák sokat sírnak, keveset alszanak, hogy létezik a nyakig **aros állapot és teljesen normális, ha a frissen szülővé vált pár kicsit eltávolodik egymástól. Azonban amivel szembesültünk, az felülmúlta a képzeleteinket.
Innentől csak az olvassa tovább, aki kellően toleráns, van humorérzéke és gyermekei. Gyermektelen olvasók itt hagyják abba.

fear-3117823_960_720.jpg

Kezdetek, avagy az élet hordóként

Van az úgy, hogy az ember lánya a két csíkos teszt láttán boldogságban úszva, könnybelábadt szemmel látja magát babakocsit tologatni az utcán, ahol az emberek mosolyogva, biztató és elismerő pillantásokkal nyugtázzák, milyen szép a kisbabája, ő mennyire csinos és a férje, na a férje az egy főnyeremény.
Nem így lesz. Az első pár hét a hányásról szól, és a szakirodalommal ellentétben ezen nem segít sem a gyömbér, sem a pár falat keksz, amit szigorúan az éjjeliszekrényre kell bekészíteni. Én elbuktam azon, hogy éjjeliszekrényem sem volt. A lázas hányás állapotában mindenre tudtam gondolni, csak arra nem, milyen mennyei az áldott állapot. Nem vagyok vallásos, de abban az időben sokat emlegettem egy bizonyos bibliai személyt. Nem tagadom, én a színeset ásítós típus voltam első babásként. Ezt leginkább az akkori főnöknőm élvezhette premierplánból, aki végighallgatta könyörgéseim a vécé felett.

Túl a megpróbáltatásokon, volt egy békés időszak, amibe egy kis humor is bekúszott. Voltak ugyanis, akik nem tudták, várandós vagyok vagy csak belaktam. Volt, akit sikerült is megviccelnem, mikor kérdezte, mikor érkezik a baba. Ennyi nekem is járt.
Szerencsésnek mondhatom magam, ugyanis nem vizesedtem, nem voltam túlsúlyos sem, ettől függetlenül a "bálnavagyok-érzés" megvolt. Az utolsó trimeszter ismét tartogatott meglepetéseket, mikor a fűzős cipőim száműztem és elővettem a belebújósakat. Ahogy nőtt a gyerek, egyre jobban utált, egyre nagyobbakat rúgott, majd olyan pózokat vett fel, amiktől a hasam csak az egyik oldalon dudorodott. Míg másoknak csinos görögdinnyéjük volt, nekem valami félrecsúszott, leeresztett focilabdára hasonlító púpom. Azt ki ne hagyjam, hogy 9 hónap alatt annyit pisiltem, mint más egy év alatt. A város összes vécéjét körbejártam, ismertem hol van rendes szappan, hol csavarós a csap, hol van kéztörlő. Szerintem simán felállítottam volna egy pöpec kis térképet a többi várandós nő segítségére.

pregnant-2463670_960_720.png

Szülés, a mumus

A szülésről nem írok, legyen meglepetés. :) Annyit azért spoilerezek, hogy rettegtem tőle. Kislány koromban azt gondoltam, a szülésbe fogok belehalni, annyira féltem. Mikor elkezdődött, elmúlt minden addigi aggodalmam. Boldogan gondolok vissza mindkét kislányom világrajövetelére.

Amire azonban senki nem készített fel, az az, hogy a szoptatás fájdalmas az első hetekben. Ezt gyorsan el is mondtam minden, szülés előtt álló ismerősnek, barátnőnek, családtagnak, őket ne érje eme meglepetés. A következő időszakra azonban nincs, ami igazán felkészítsen. Nehéz. Nehéz a házasság szempontjából, nehéz, ha van másik gyerek/gyerekek és természetesen nehéz a kisbabának is. A hasfájáson javítani lehet, de az élet természetes velejárója, ha fáj a picinek. A folyamatos kimerültség próbára teszi a legjobb házasságot is. Tisztelet a kivételnek, de ekkor indul be a házisárkány üzemmód is, amitől ezután nagyon nehéz megszabadulni...ha egyáltalán sikerül. Nekem sajnos nem. Időnként - és nem csak teliholdkor - átváltozom, és jaj annak, aki az utamba kerül. 

stork-1324371_960_720.png

Pénz..volt, nincs

 

 

Ez egy nagyon érzékeny terület a gyermekvállalás terén. Senki nem mondja el, mennyire sok pénzbe kerül egy gyerek. Ha azt gondoltad, majd mindent megszerzel használtan, hát kisanyám, bocs, de tévedtél. Ha az elején megy is, később úgyis elgyengülsz egy-egy ruhadarab vagy kiegészítő láttán. Ez pedig csak a kezdet. Mikor azt gondolod, végre egy kis forrásfelszabadítás, ha véget ért a pelusos időszak, le kell lombozzalak. Most jön a neheze, az igazi kifosztás. Nasipénz (ez persze jelenthet gyümölcsöt is, nem feltétlenül az édességet értem alatta), úgyis veszel neki pónis újságot, star warsos felsőt, minden farsangra jelmez (ha kreatív vagy, anyagpénzt akkor is számolnod kell, ami olykor több, mintha megveszed a kiszemelt Pókembert vagy Elzát...vagy a mama megvarrja a lófejes unikornis jelmezt, mint esetünkben tette). Cipők, amik úgy fogynak, ahogy álmodban sem gondoltad volna, suliban a ceruzák pótlása, szabadidő hasznos eltöltésére szánt összeg, táborok, szakkörök - még ha csak azokat veszed számba, amiket ő szeretne - barátok szülinapjára ajándék. Nyaralások, amik gyerekkel még bonyolultabbak, költségesebbek. Hirtelen ennyi jutott eszembe, ami azt jelenti, ennek kb. duplája van még.

money-2180330_960_720.jpg

Nyaralás, ami csak anyának nem pihenés

Erről azt gondoltam, csudajó lesz. Addig, amíg nem érintett engem is. Már a szállás kiválasztása sem egyszerű, hiszen nézned kell a gyermekeid igényeit is. Eddig csak két embernek kellett alkalmazkodnia egymáshoz, most azonban minimum háromnak, ha nem többnek. Az első nagyon fontos tényező az út órában mérve. Autóval, busszal vagy repülővel? Meg kell állni kicsit kinyújtózni vagy sem? Ha kisbabával mentek, akkor legyen hol aludnia, miben fürdeted, kell-e majd ételt melegíteni, viszitek, vagy ott tudtok venni. ha nagyobbak, akkor hogyan tudjátok lefoglalni őket, kell-e délben pihenniük, van-e gyerekmedence. 

sea-1337565_960_720.jpg

Intézmények és költségeik

Előbb vagy utóbb óvodába és iskolába fognak járni a porontyok. Mindkét hely pénztárcaszippantó. Osztálypénz, csoportpénz, kirándulás, bábszínház, vécépapír, szalvéta stb. Mert az állam nem ad vécépapírt, gyümölcsöt minimálisat, programokat miért is támogatna. A pedagógusok pedig próbálják kihozni a kevésből is a legtöbbet. 
Nem anyagi oldalról nézve, ott vannak a versenyek. Énekverseny, versmondó, mesemondó, matek. Az én lányom, ha tehetné, mindegyiken részt venne. Helyezést még nem ért el, de kitartóan küzd, hogy benne legyen az első háromban. Anya pedig legyen ott, és nézze. Sajnos nem tudok mindig elmenni, ezért olykor a mamákat mozgósítom vagy apával felváltva - szerencsés esetben együtt - nézzük meg meggondolatlanságunk gyümölcsét. Minden eredményhirdetés plusz 10 őszhajszált jelent, ugyanis nagyon szorítunk neki. Remélem, a kitartását egyszer tényleg siker koronázza.

back-to-school-2629361_960_720.jpg

Gyerekekkel igazán pörgős az élet, nincs időm unatkozni. Imádom őket, és minden nehézséggel együtt, vállalnám újból és újból ezt az édes terhet. Pár év múlva, rosszabb esetben pár hónap, akár a Xanax reklámarca is lehetnék. :)

Ha tetszett az írásom,  ITT megtalálsz facebookon is.

A bejegyzés trackback címe:

https://jalina.blog.hu/api/trackback/id/tr3713839478

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2018.04.18. 09:44:42

nem kellett ehhez humor, nem volt ebben semmi "durva", vagy ilyesmi. Leírtad a tényeket.
(2 kislányos apa vagyok)

MEDVE1978 2018.04.18. 11:22:19

Hát két ovis kisfiú apjaként részben osztom a tapasztalatokat. Nekünk szerencsés volt az eleje mindkettőnél, feleségem nem volt rosszul, egészen az utolsó hónapig, amikor jött a vizesedés, fáradás stb.

Szoptatás valóban fájdalmas kezdetben. Az egészen rendkívül sokat ront az asszony által "szoptatósnáciknak" nevezett nők frakciója. Ezek a szoptatás előnyeit és kizárólagosságát reklámozó nők, akik úgy néznek a nem szoptatókra mint egy darab szarra. Valahogy náluk nem tartozik bele a PR programba - ahogy érdekes módon orvosoknál sem - hogy elmondják az anyáknak, hogy a szoptatás fájdalmas az elején. Ettől függetlenül én is azt gondolom, hogy a szoptatásnak nagyon sok előnye van (immunizál, fontos a gyereknek a közelség, ha van tej, ezerszer kényelmesebb, mint állandóan sterizálni az edényeket és a műtejet kevergetni stb.), de nem kellene elhallgatni, hogy egyes anyáknak nehéz, fájdalmas, küzdelem.

Pénz: bizony, viszik a gyermekek a pénzt szépen. Persze lehet csökkenteni azzal a kiadásokat, hogy ha közeli ismerősi / családi körtől örököltök dolgokat, használtan vesztek dolgokat stb. Versenyeknél, edzésnél, különóránál szintén zsebbe nyúlós a dolog.

Utazás: Amikor még nem született meg a második gyerekem, akkor találkoztam egy két (óvodáskorú) gyerekes apukával és beszélgettünk:
- Most voltunk Balatonon két hétig.
- Szuper, milyen volt?
- Nagyon jó volt.
- Akkor sikerült kipihennetek magatokat?
- Nem, de a gyerekek jól érezték magukat.

Valahogy nálunk is ez a program, a nyaralások döntő része kisgyerekkel nem a szülőkről, az ő pihenésükről, programjukról szól. Remélem, ha nagyobbak lesznek a gyerekek, több lesz az önkontrolljuk, el tudják foglalni jobban magukat, akkor ez változik majd.

Krumpli Bogart 2018.04.18. 13:44:50

25 éves ikerlányaim vannak. Minden pontosan így van, ahogy a kedves poster leírta (én nem hánytam).
Viszont kimaradt az a rész, amikor a társadalmi környezet elkezd belepofázni a gyerekeden át az életedbe. Amikor a közintézményben (jellemzően iskola) a szülővel ellentétes nézetek uralkodnak a gyermek nevelését illetően és ebből rengeteg, MONDOM RENGETEG súrlódás keletkezik. (Én liberális szellemben, önállóságra nevelném a gyerekemet, de az iskola kockára nyírt birkát faragna belőle, mert így könnyebb kezelni. Stb., stb.)

Terézágyú 2018.04.18. 14:34:32

"Ha tetszett az írásom, megtalálsz ITT megtalálsz facebookon is."

Nem tetszett.

Ami igaz benne, azt már régen tudta mindenki - ami esetleg újdonság, az meg szimplán szubjektív.

NyAnya 2018.04.18. 14:38:25

@Terézágyú: Köszönöm, ez is egy vélemény, ami fontos számomra. :)

vbn 2018.04.18. 15:18:23

Azt kihagytad, hogy kis gyerek: kis gond, nagy gyerek: nagy gond! :-)

zokogjatok 2018.04.18. 17:00:49

@vbn: Ezt nekünk is mondta mindenki, de nálunk szerencsére nem így van, most hogy kicsit nagyobbak sokkal értelmesebb és érdekesebb dolgokat lehet velük csinálni. Persze a tinikor még hátravan.

morph on deer 2018.04.18. 17:46:32

“Amikről nem tudtam, mielőtt gyermekem született”

Ezer éve egy havernőm ‘vallotta’ be, hogy az igazi sokk az volt, amikor felfedezte, hogy ez most már így marad!
Azaz: nem lehet visszavinni, ha nem tetszik, nem erre gondolt, vagy mert megúnta.
Nem csupán egy jópofa buli, hogy ‘kismama vagyok’, hanem mama, sőt, nagymama is benne van a pakliban.

Szóval érdemes meggondolni alaposan.

látjátok feleim szümtükkel 2018.04.18. 18:52:35

@vbn:

Hű, de sok mindent kihagyott ezen kívül is.:D

NyAnya 2018.04.18. 18:56:37

@látjátok feleim szümtükkel: 2 gyerek mellett, több, mint 2 napig készült a bejegyzés :D És még így is egy csomó dolog van, ami most jut még eszembe. De hajrá, kommentben jöhetnek a kiegészítések :) Pl. feledékenység...mindig van, amit elfelejtek :)

sz-ter 2018.04.18. 20:13:31

aha, persze, gyermektelen olvasók hagyják abba, nehogy véletlenül meggondolják magukat és nehogy teljesítsék kötelességüket a párt iránt... úr isten, mi is történne, ha nem potyogtatna mindenki porontyokat... még a végén azok a gyerekesek, akik rég megbánták a döntésüket, nem tudnák igazolni a saját elcseszett életüket azzal, hogy "dehát mindenkinek van gyereke" "ez a természetes" :D

NyAnya 2018.04.18. 20:23:03

@sz-ter: A politikát kérlek ne vond bele, ennek aztán semmi köze hozzá. Köszönöm. :)

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2018.04.18. 20:53:19

@MEDVE1978:

A szoptatáshoz annyit tennék hozzá, hogy tényleg messze a legideálisabb táplálék egy csecsemőnek, egyszerűen alapvetően egészségügyi kérdés kéne, hogy maradjon. (Ha valaki mégsem tud szoptatni, akkor is az anyatejelosztókból érdemes más anyák tejét receptre felíratni, és csak ezután a tápszert. Egyébként mindenki úgy neveli a gyerekét, ahogy a legjobbnak látja, de nem baj, ha lehetőleg tájékozódik is.;-))
Szerencsére ma már sok helyen elérhető laktációs szaktanácsadók tudják informálni, ha már gond van, akkor pedig segíteni az anyákat, hogy a legjobbat adhassák a babájuknak. Tőlük is lehet tudni, hogy ha minden rendben van a babával (pl. nincs lenőtt nyelvfék, a szája körül izomtónus-eloszlási zavar, gótikus szájpad, ilyesmik), nem áll fenn cumizavar esélye, illetve az anya is jól tudja mellre tenni, akkor nem kell, hogy szenvedés legyen, sebes mellbimbóval járjon vagy fájjon a szoptatás. Csak ma már nem vesz körül minket egy olyan természetes, tízezer évekig fennálló közeg, ami segítene átadni a jó szoptatási gyakorlatokat. Majdnem nulla infóval nekem is fájt a legelején, úgyhogy kíváncsi leszek, most nyártól mi lesz a helyzet a második kislányommal.

bemce 2018.04.18. 21:39:01

A kisgyerekes nyaralásról: (megtörtént eset)

-Apa, lemennénk a falkával hétvégére "oda" kicsit szétnézni. Elvihetem a kocsit?
-Persze, de ott már voltunk kiskorodban nyaralni. Emlékszel?
-Nem.
-És arra amikor "amott" voltunk?
-Arra sem.
-És amikor "emitt"?
-Arra sem.
-Akkor mi a f...nak hurcibáltunk benneteket körbe az országba?
-Nem tudom, ti akartátok.

tökmind1niknév 2018.04.18. 21:42:15

sajnos bedőltem a címválasztásnak.. elolvasva a cikket nem hiszem, hogy bárki akinek nincs gyereke sokkot kapna... inkább én kaptam: "amiről nem tudtál.." teljesen átlagos ffiként kb mindennel tisztában voltam amit írtál, sőt.. a kezdeti szoptatási fájdalomtól eltekintve.
humor az egy deka sem volt már bocs és szerintem nem többet pisiltél 9 hónap alatt, hanem inkább többször..
Gyerek nélkül is, de immár gyerekkel felvértezve azt látom, hogy sajnos (nyilván) a gyerekvállalást nem tanítják így sokszor azoknak is lesz akik inkább veszélyesek a saját gyerekükre, mintsem jó szülők...

A jó időre való tekintettel jut eszembe egy tavalyi eset amikor friss babájukat (kb 3-4 hónapos) egy olyan felső-közép kategóriás babakocsiban széles vigyorral és dagadó büszkeséggel tologató pár jött szembe a déli napsütésben akire muszáj volt kicsit indulatosan szólnom (nem látod b+..), hogy ugyan takarja le valamivel a kis kedves szíve csücskét, mert konkrétan olyan rákvörös volt már a naptól, hogy lehet inkább a rendőrséget, vagy a gyámügyet kellett volna hívnom.. Persze minek avatkozom bele más családi ügyeibe ugye..

A gyerek persze jó dolog, de azt ne vmi baresz dolognak v játéknak gondoljuk vagy kezeljük, hiszen elsősorban élet, felelősség, kis emberke. Saját élete van és a sok szereptévesztett szülőnek üzenem, ne saját soha el nem ért céljait erőltesse rá hanem hagyja meg a saját kis útját járni.

látjátok feleim szümtükkel 2018.04.18. 21:45:39

@NyAnya:

Én elő sorban arra gondoltam, amit még meg sem éltél, és remélem egy részét nem is fogod.

tökmind1niknév 2018.04.18. 21:53:58

@Mj: van bimbóvédő. Egyébként, ahogy írtad, ha a baba részéről nincs fizikai akadálya, röviden a lényeg, lehet nem túl szakszerű - a bimbót be kell nyomni teljesen a szájába "ütközésig", mert akkor kezd folyni a tej ha a tövénél/bimbóudvarnál szívja. Ill. úgy kell tartani a gyereket h bekaphassa teljesen, nem véletlenül mondják h rárakni a mellre..Nyugi nem fog megfulladni, a melltől biztosan, max ha túl mohó, bár akkor sem:) ez is az egyik a sok csoda közül .. Arra azért figyelni kell, hogy kapjon levegőt a melltől..
Mivel a gyermektelen olvasókat a szerző már úgyis elzavarta, ha nem hiszed próbáltasd ki a pároddal..

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2018.04.18. 22:32:36

@tökmind1niknév:

Valójában a bimbóvédő inkább akadálya a sikeres szoptatásnak, a legtöbben minél hamarabb el akarják hagyni, például azért, mert így kevesebb stimuláció éri a mellet, így az a növekedési ugrásoknál kevésbé fog tudni lépést tartani a megnövekedett igényekkel, de helytelen szopási technikát is eredményezhet. Jó mellre tételnél semmi szükség rá, meg egyébként sincs.
Nincsenek túl mohó babák, náluk a nyelés és a szopás is reflex, maximum túl erős az anya tejleadó reflexe, így a hirtelen ömlő anyatejet nem győzik nyelni. De erre is létezik többféle megoldás.
Egyébként 23 hónapja sikeresen, a kezdeti kb. egy hetet és három kisebb tejcsatorna-elzáródást leszámítva problémamentesen szoptatok, bár mire megszületik Ketteske, jó eséllyel leválasztódik végre a nővére.

Boar. 2018.04.18. 23:55:35

@The G: Senki sem tartott pisztolyt a halántékodhoz, hogy végigolvasd...gyökér...

Boar. 2018.04.18. 23:58:34

@Mj: Nagyobbik lányom hároméves koráig cicizett, aztán jött a hugi, Ő szintén. A második gyereknél a harmadik évben panaszkodott az anyjuk, hogy már fáj...

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2018.04.19. 00:21:13

@Boar.:

Terhesség alatt is előfordulhat, hormonális okokból. De ha nem vár újabb gyereket az anya, főleg akkor van ilyen, amikor már csak alváshoz, megnyugváshoz kell a gyereknek a szoptatás, érdemi tejmennyiség már nem termelődik, így csak szívja, szívja megszokásból, de gyakorlatilag üresjárat az egész. Azért jellemzően nem ez és nem ekkor szokott a probléma lenni, hanem első babásoknál az eleje, hogy akkor hogy is van ez, erre utal a cikk is.

bbwd 2018.04.19. 02:24:07

@Mj: nagyon pozitív vagy, grat! :)

bbwd 2018.04.19. 02:25:23

tetszett a poszt, jó stílusban írtad, csak így tovább :)

pocacska 2018.04.19. 07:21:52

Ez mind igaz, de hozzátenném még azt a konstans rendetlenséget, amit hiába pakolok el nap mint nap. Meg a ruhák..mindenhol a ruhák. Nekünk 3 gyerekünk van, 5, 3 és 1 évesek, és akármelyik helységbe nézek, mindig akad egy kis karkötő, egy sellőpóni vagy egy ceruza valahol. A ruha-és cipővásárlás költsége szerintem vezet az élelmezés mögött. Az egy dolog, hogy lehet használtat venni, de pl itt a környékünkön alig van ilyen bolt, távolabb már igen, de az meg roppant időigényes, hogy azokat bújjam. A lábbeli-kérdés és erős....Mert most pl. a csizma helyett ugye cipő kell és szandál. Meg tornacipő és benti cipő, amit elképesztő gyorsasággal nőnek ki. Én egy ideig örültem, hogy hurrá, a 3 éves örökli az 5 éves kissé használt lábbeliit. Hát nem, mert amíg az 5 éves lábfeje már csecsemőként is hatalmas volt, a 3 évesé kecses, pici láb, egyik se jó neki. A szoptatás nálam mindegyik esetben igen fájdalmas volt az első 3-4 hétben. Konkrétan a fogaimat csattogtattam és a levegőbe rugdostam minden egyes mellre tételnél, de mivel muszáj volt a gyerek miatt, eltűrtem és megérte, mert elmúlik pár hét után, és aztán megy, mint a karikacsapás. Az elején még nincs hozzászokva a mell egyrészt ahhoz, hogy ennyire ki kell, hogy emelkedjen a mellbimbó, másrészt a simaizmok összehúzódásakor keletkezik ez. A bimbóvédő szerintem nagyon hasznos kis eszköz, egyrészt a kezdeti fájdalmat csökkentheti, másrészt vannak újszülöttek, akik nem tudják a bimbó udvari részét is beszívni, csak magát a bimbót. És ez különösen fájdalmas, sebesedéssel jár, valamint meg se indul a tej. Ekkor jó a bimbóvédő, mert kiemeli a bimbót és ahogy "beleszorul" a védőbe, könnyebb a kis szájú babának is bekapni. Aztán szépen el lehet hagyni. Különben egyáltalán nem bántam meg a 3 gyereket, sőt, de csak azok vállalkozzanak rá, akiknek extrém türelmes és teherbíró a férjük, és van segítségük. Nekem ez utóbbi nincs, csak nagyon kicsi, de kellő kitartással ezt is túl lehet élni:)

inebhedj - szerintem 2018.04.19. 07:46:22

@sz-ter:
Jaja.
Bár kétségkívül jól jön egy idő után a felelősen gondolkodó gyermekteleneknek, hogy a poyogtatók gyermekei őket is eltartják, igaz? ;)

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2018.04.19. 08:20:06

@sz-ter: "nehogy véletlenül meggondolják magukat és nehogy teljesítsék kötelességüket a párt iránt.."

ezdehülye

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2018.04.19. 08:32:51

@bbwd:

Köszi, igazából semmilyen nagy nehézség nem jött még szembe velem ez alatt a majdnem 2 év alatt, egy tündéri csajt dobott nekem a gép, akinek csak figyelni kell az igényeire. (Bár most már nemcsak igényei, hanem késleltethető vágyai is vannak, úgyhogy nyilván egyre jobban fel kell kötni a nacit.

tökmind1niknév 2018.04.19. 10:48:56

@sz-ter: egyetértek veled, sajnos valóban a többségük így gondolkodik. Viszont magamat nem ide sorolnám. Nekem természetes, hogy szeretem volna gyereket és lett is. A pártpreferencia, a többségi elvárás, hogy miért nincs még gyereked, v egyéb amit említesz stb, nálam nem hogy a legutolsó szempont hanem még azután van olyan messze h nem is létezik. Nekem csak az számít h a gyerekeimnek jó legyen, ha itthon akk itthon, ha nem akkor máshol és ezt nem teszem kockára, se függővé semmilyen négyév, családpolitika, oktatás v ezek hiánya, szomszéd, rokonok, elcseszett véleményvezérek és családbuzik kedvéért sem. Csak a saját döntésem és a gyerekeim a fontosak számomra.
Ugyanakkor azt is megértem, ha nem akarsz gyereket. Mint ahogyan én sem szeretem ha megmondják nekem hogyan éljem a saját v gyerekeim életét én pláne nem szólok bele máséba. Nemcsak illem, hanem tényleg nem érdekel. Persze ha segítség kell, megpróbálok segíteni.
Sőt, olyannyira megértem a választásodat, h még respektálom is. Lásd feljebb a hozzászólásomban a példa, amikor grillezik a félájult gyereket a napon. Egyszerűen nem való mindenkinek gyerek, de sajnos sok ilyennek van. Aki belátja hogy csak elcseszné az életét ilyen olyan okok miatt jobb ha bele se kezd. Több tiszteletet az ilyeneknek. És a kör bezárult.
Egy gyerek ettől még megtalálhatja a saját életét, változtathat azon amit otthonról hozott és megvalósíthatja saját magát akkor is ha ez generációk óta nem sikerült senkinek a családban.
Ugyanakkor gyakorló szülőként tudom, hogy pl képtelen lennék nézni ahogy éhezik a gyerekem, v gyerekeim (és vállalni újabbakat), éppen ezért ezt is végig kellett gondolnom. Miután megbizonyosodtam, hogy képes vagyok minden körülmény között ételt tenni az asztalra, hoztam meg a döntést. Persze ettől még fel kell nevelni, most azon agyalok, melózom, h ez minél jobban sikerüljön, minél több tudással, lehetőséggel felvértezzem és indíthassam a következő lépésekre. Ebben nem fog senki segíteni, ezért a képességeimhez kell megválasztani azt a környezetet, helyet ahol ez legjobb tudásom alapján működni fog a gyerekeim számára. Csak akkor lehetek nyugodt és nézhetek a tükörbe. Ez nem elcseszett élet, ez az értelme maga.

sz-ter 2018.04.19. 11:02:38

@NyAnya: az 1984 című regényből idéztem, ott nem volt szabad a nőnek élvezni a szexet, mert annak egyetlen célja a gyerekcsinálás volt, amit így is mondtak a regénybeli nők: "kötelességünk a párt iránt" :) örülök, hogy más kifogásod nincs a kommentemmel

sz-ter 2018.04.19. 11:06:17

@bbwd: arra, hogy megint van egy meggondolatlan szülő, aki ezekbe az amúgy elég nyilvánvaló és (majdnem) mindenki által ismert dolgokba bele se gondolt, de azért ne olvasd végig, ha nincs gyereked, nehogy téged felkészítsen valaki a nehézségekre... hiszen az élet a gyerekkel csupa móka és kacagás, rózsaszín köd, habostorta

sz-ter 2018.04.19. 11:07:29

@inebhedj - szerintem: nem számítok rá, hogy nyugdíjam lesz állambácsitól, megnyugodhatsz :) szerintem meg a gyerekeseknek jön jól, hogy vannak körülöttük kipihent, energikus, ráérő gyerektelenek, akik besegítenek ;)

bbwd 2018.04.19. 11:15:02

@sz-ter: sztem meg magadra, amit félreértettél, azt meg viccnek szánta :D

nautilus123 2018.04.19. 11:24:32

@MEDVE1978: szoptatósnácik.:DDD Hja, rokon nő is kiosztotta egy szoptatási problémákkal küzdő ismerősét (elapadt a teje), hogy csak lusta azért nem tud szoptatni...elmebetegek. És általában a nők kóstolgatják ilyen téren nőtársaikat.

@inebhedj - szerintem: szerintem meg nézz utána, mielőtt demagóg hülyeségeket írogatsz.

nautilus123 2018.04.19. 11:25:21

Ja hogy irónia volt, bocs.

HenGau 2018.04.19. 11:49:49

Szóval akkor semmi pozitívum nincs a gyerek vállalásban. Fajfenntartás.
Hozzátenném, h ha felnőnek, nagy többsége le se szarja majd a szüleit.

Biroadr 2018.04.19. 12:30:56

Eddig sem akartam gyereket, de ez megerősített benne :D

HenGau 2018.04.19. 12:42:34

"Imádom őket, és minden nehézséggel együtt, vállalnám újból és újból ezt az édes terhet. Pár év múlva, rosszabb esetben pár hónap, akár a Xanax reklámarca is lehetnék. "

Ha ennyire nem jó, akkor mért vállalnád? Mazochista vagy?

NyAnya 2018.04.19. 12:52:44

@HenGau: Ez olyan, mint a csípős szósz :D Szereted, de csípi, égeti a szád, tán még a szemed is belekönnyezik. :D Viszont legközelebb is csípősen kéred a gyrost. :)

sz-ter 2018.04.19. 17:49:27

@bbwd: mit értettem félre?

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2018.04.19. 22:39:49

@HenGau:

Bár nem nekem tetted fel a kérdést, de talán nem haragszol, ha reflektálok rá. Gyereket nevelni sokszor fárasztó, de nem azért éri meg, mert társadalmi, gazdasági, ilyen-olyan egyéb haszna van, hanem, mert ha alapvetően rendben vagy magaddal és a gyereked másik szülőjével is, akkor az életetek legnagyobb, mással nem helyettesíthető örömforrását adhatja.

Jalina

Friss topikok