Anya, figyelj rám!

Az ünnepek közeledtével, minden családban megnő a feladatok száma. A legtöbb háziasszony már november végén elkezd agyalni a karácsonyi menün, a mikuláscsomagok is készülőben vannak, s a ház, lakás dekorálását is időben el kell kezdeni. Felnőttként sokszor esünk abba a hibába, hogy a drága időnket az idillizált külsőségekre fecséreljük el.

Velem sincs ez másképp, ha csak a sima hétköznapokra gondolok is lenne min változtatnom. A három dob ruha helyett moshatnék csak kettőt vagy egyet, s így többször ülhetnék le társasozni a lányokkal. Csak az a fránya feltételes mód ne lenne...

Mielőtt beszippant minket az ünnepi hajrá, gondoljuk végig, valóban szükség van minden egyes rohanásra? Miről is szólnak az ünnepek? Mi a mi szerepünk benne? Mit szeretnénk átadni ebből a gyermekeinknek? Milyen emlékek maradjanak meg bennük a karácsonyról?

snow-1918794_960_720.jpg

Dolgozó anyaként az első évben én is kergettem a karácsonyunkat. Sajnos engem is beszippantott a - mitsüssek, megvanmindenajándék, jajjmindjártjönnekavendégek, nincselégvilla, holvanakanál, hoztálkólát - , tavaly már jobb volt a helyzet, idén még jobb lesz. Mi együtt szoktunk sütni a lányokkal, így egy kicsit lassabb, de mindent megér az, amilyen izgatottan várják, hogy a vendégek megkóstolják a mézeskalácsokat. Idén kuglófot készítünk, előtte pedig "jóságlisztet" gyűjtünk majd.

bundt-cake-587552_960_720.jpg

Mi is az a jóságliszt? 
"Amikor valami jót tesz a gyerkőc – pl. segít nekünk a házimunkában, vagy jószívűen megfelezi a túró rudiját a testvérével, kérésünk előtt elpakolja a játékait, akkor egy nagy tál lisztból kivehet egy kanállal, és egy erre a célra kinevezett tálba teszi. Ebben gyűlik ugyanis a ‘jóságliszt’, amiből karácsonykor egy kalács sül. És persze annál nagyobb kalács sül majd, amennyire csak jók voltak a gyerekek!" (forrás: https://gyereketeto.hu/kiemelt/3-adventi-hagyomany-gyerekeknek/?fbclid=IwAR3sSWQt-c08JjT5cVWlx4OQmv0u3xBcvoZbM-p4JYVEC4YptqJTs2iiz6A )

bake-1706051_960_720.jpg

A gyerekek különösen érzékenyek az ünnepekre, és az ezzel járó izgalom bizony őket is átjárja. Az enyémek lelkesen készülnek az adventi naptár készítésére, a közös sütésre és a dekorálásra is. Ők is érzik, hogy ilyenkor egy kicsit közelebb kerülünk egymáshoz, a hétköznapi "készvanealecke, matekodismegvan, asztalodrendben..." mellett más dolgok kapnak hangsúlyt. Szerintem élvezettel tettetik süketnek magukat, mikor összesúgunk a mamával, vagy becsukom az ajtót, hogy a testvéreimmel telefonáljak a karácsonyi ajándékokról, találkozásról. 

A gyerekeknek nem az számít, csillog-e a lakás, el van-e mosogatva és minden ruha élére hajtva be van-e téve a helyére. Tovább megyek, a vendégeket sem érdekli. Ugyanis, ahol gyerekek vannak a házban, ott más a fontossági sorrend. Visszagondolva, anyukám mindig küzdött a lakásban uralkodó káosszal, viszont esténként a legfontosabb dolga a meseolvasás volt. Előfordult, hogy a fáradságtól elaludt olvasás közben. Engem gyerekként sosem érdekelt, apa nadrágja mit keres a fotel szélén szenteste, a gyertyafény áldott pislákolásában. Sosem néztem, van-e csetres a mosogatóban, mikor énekeltük a Mennyből az angyalt, persze tettetett unalommal, mintha utálnánk eladlolni minden évben, de ha kihagytuk volna, hiányzott volna. Nem figyeltük azt sem, van-e szennyes a szennyestartó mellé lehajítva, csak az volt a fontos, hogy ott vagyunk egymásnak. És persze az ajándékok is. De ha nem vett volna körül az a szeretet és meghittség, amit édesanyám teremtett, az ajándékok sem okoztak volna többet pillanatnyi örömnél.

christmas-tree-1149619_960_720.jpg

Mit tanultam meg anyaként az ünnepekről? Azt, hogy a gyermekeimnek rám van szükségük, arra, amit én teremtek meg otthon, nem a tiszta, pormentes lakásra. Azt, hogy az együtt töltött idő akkor is örök emlék marad, mikor a játékot már elajándékoztuk valaki másnak. Azt, hogy ha együtt sütünk, többet kell takarítani...és többet nevetünk, többet beszélgetünk közben.

Anya, figyelj rám! Ez a gyerekeink üzenete az ünnepekre. Mi felnőttek képesek vagyunk azt gondolni, hogy a gyerekeink csak az ajándékok miatt várják a karácsonyt. Pedig ezt mi tükrözzük feléjük. Keressük a tökéletest, a megfelelőt, az ütőset. Miközben azt várjuk el tőlük, hogy tolják félre és mondják, hogy nekik csak a mi jelenlétünk a fontos. Mutassuk meg nekik, hogy számunkra ők a legfontosabbak, és minden más várhat. 

santa-claus-3806346_960_720.jpg

Kellemes készülődést kívánok mindenkinek, kezdődjön hát az év utolsó hónapja... :)

Köszönöm Gyereketetőnek a linket, ti pedig szemezgessetek az oldaláról a jobbnál jobb ötletek közül, nem csak ünnepekkor.

Ha pedig tetszett az írásom, ITT megtalálsz facebookon is.

A bejegyzés trackback címe:

https://jalina.blog.hu/api/trackback/id/tr9214393672

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Jalina

Friss topikok